Őskáosz van az ukrán agrárgazdaságban, ami Magyarországot veszélyezteti

A gabonatárolókban fellelt tételekből vett mintákon több esetben is toxin- és GMO-szennyezést mutattak ki.

Jelentős mennyiségű génmódosított növény és élelmiszer hagyhatja el Ukrajna területét, noha az országban nincs engedélyezve GMO-növény. Ez azt jelenti, hogy senki sem tudja, Ukrajnában hol és mekkora mennyiségben termesztenek GMO-kat, amely súlyos ökológiai katasztrófával fenyeget – figyelmeztet jelentésében az Egyesült Államok.
Valós veszélyt jelentenek a környezetre és az emberi egészségre az Ukrajnából érkező gabonafélék és más szántóföldi növények, mivel sok esetben az exportra értékesített szállítmányokban is találtak génmódosított növény-szennyeződést a független laboratóriumi vizsgálatok. Magyarországon is fennakadt az ellenőrzésen ilyen szállítmány még 2023-ban, amely óriási veszélyt jelent az agrárgazdaságra és a környezetre, tekintve, hogy hazánkban szigorúan tilos a genetikailag módosított növények termesztése és az ezekkel folytatott kereskedelem is.
Ezt is ajánljuk a témában
A gabonatárolókban fellelt tételekből vett mintákon több esetben is toxin- és GMO-szennyezést mutattak ki.
Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának (USDA) az Ukrajna biotechnológiai helyzetértékelését részletező, átfogó jelentése ugyanakkor súlyos megállapításokat tesz.
Ukrajnában nincs engedélyezett GMO-növény, vagyis az ilyen növények termesztése, importja és exportja is illegális. Ennek ellenére jelentős mértékű lehet az alacsonyabb önköltséggel termeszthető génmódosított növények elterjedése Ukrajna hatalmas szántóterületein. Az USDA jelentése rámutat, hogy
a kikötőkben vizsgált, exportra szánt szállítmányok GMO-szennyezése alapján az Ukrajnában termesztett repce 3-5 százaléka, míg a szója 35-50 százaléka génmódosított lehet.
Az ukrán hatóságok ugyanakkor a 2007-ben elfogadott és jelenleg is hatályos „biológiai biztonságról” szóló törvény alapján egyetlen GMO-fajtát sem engedélyeztek, így hivatalosan Ukrajnában kizárólag GMO-mentes növényeket lehetne termeszteni. A külföldön értékesített, független szakértők az általuk bevizsgált tételek között ugyanakkor jelentős GMO-érintettséget mutatnak ki a gabonaféléknél és az olajos magvaknál is.
A független szakértői vizsgálatok ráadásul nem alkalmasak arra, hogy a szennyeződés eredetét megállapítsák, az állami intézményrendszer pedig a mai napig nem képes ellátni ellenőrzési és engedélyezési feladatait, ezért sincs Ukrajnában hivatalosan genetikailag módosított növénytermesztés.
Az Egyesült Államok tehát arra hívja fel a figyelmet, hogy jelenleg nagy területen folyik GMO-termesztés Ukrajnában, ám azt senki sem tudja, pontosan hol és mekkora területen.
Az sem világos, hogy a kisebb gazdaságokban, vagy az óriási agrárvállalatoknál terjedtek-e el a jóval olcsóbban előállítható és értékesíthető, az időjárásnak és a kártevőknek ellenálló, természetes úton nem nemesíthető növényfajták. Az USDA jelentése ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a kisebb gazdaságok vásárolnak GMO-vetőmagokat, mivel a nemzetközi agrárvállalatoknak is érdekük a GMO-mentesség fenntartása és ha egy ilyen szállítmány fennakad az ellenőrzéseken, akkor az komoly piaci károkat okozna.
A genetikailag módosított növényfajtákat az 1990-es évek óta állítják elő, erre kizárólag laboratóriumi körülmények között van lehetőség. A génmódosítás célja, hogy a növény ellenállóbb legyen az időjárással és a kártevőkkel szemben. Ezt úgy érik el, hogy a növénybe egy másik élőlény DNS-ét juttatják be, így ruházva fel a létrehozott fajtát olyan tulajdonságokkal, amelyekkel természetes körülmények között sosem rendelkezhetne. Ilyen például a levelein rovarölő szert termelni képes kukorica. A GMO-k hátránya, hogy minden évben új vetőmagot kell vásárolniuk a termelőknek, így a nagy nemzetközi vetőmagcégektől válnak függővé. A GMO-növények világpiaci ára ráadásul jóval alacsonyabb a nemesített fajtáknál, emellett az az ország, ahol elterjedtek a génmódosított növények, sosem szerezhetnek többé GMO-mentes státuszt. Ez szigorúbb ellenőrzéseket és komoly piaci hátrányt jelent. Ezt a hátrányt valamelyest kiegyenlíti a jóval magasabb hozam, mivel a GMO-k ellenállóbbak és termesztésük is költséghatékonyabb. A legnagyobb GMO-termesztő ország az Egyesült Államok, Európában pedig Spanyolország. Fontos, hogy ahol GMO-termesztés folyt, ott olyan ökológiai szennyezés ment végbe, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi a jövőben teljes a GMO-mentességet. A GMO-k célja eredetileg az volt, hogy az éhínséggel sújtott vidékeken – például Afrikában – is megteremjenek olyan alapvető élelmiszer-alapanyagok, mint a kukorica vagy a búza. A piaci logika és a nagy nemzetközi agrárcégek erőfölénye miatt ugyanakkor olyan országokban terjedtek el ezek a fajták, ahol nem lenne szükség rájuk, ellenben a szegényebb térségekben nem oldották meg az élelmezési problémákat.
Az ukrán hatóságok gyakorlatilag semmit sem tudnak tenni, mivel a GMO-k engedélyezésére és vizsgálatára alkalmas intézményi hálózat sosem épült ki.
A jelenleg hatályos GMO-szabályozás 2007 óta van érvényben. Ez lehetővé teszi a génmódosított növények engedélyeztetését, ám egyetlen ilyen engedélyt sem adtak ki az ukrán hatóságok. A szabályozás szerint ezeket az engedélyeket ötévente meg kell újítani, de az egyetlen, korábban engedéllyel rendelkező szójababfajtára sem kértek hosszabbítást, vagyis 2018 óta hivatalosan nem vetnek ilyen fajtát.
Ennek ellenére a 2010-es években több nemzetközi jelzés is érkezett GMO-szennyezett szállítmányokról, az érintettséget állati takarmányokban mutatták ki. A washingtoni jelentés példaként említi, hogy Oroszország még jóval a háború előtt, a 2010-es évek közepén már jelentett ilyen szállítmányokat a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) felé, de Moldovában is akadtak fenn az ellenőrzésen kétes eredetű szállítmányok.
A GMO-érintettséget pedig vélhetően tovább erősítette a háború, mivel a kisebb gazdaságoknak a harcok sújtotta térségekben jelentős költségmegtakarítást jelentett ezeknek a vetőmagoknak az illegális beszerzése.
A jelenleg hatályos ukrán szabályozás háromszintű, ám az intézményi struktúra átláthatatlan és mindig is működésképtelen volt.
Ukrajna a csatlakozási tárgyalások 2022-es megnyitását követően, még 2023-ban elfogadta az Európai Unió szigorú szabályozásával összhangban lévő törvényt, ám ez majd csak 2026 szeptemberében lép életbe. Ez azt jelenti, hogy remény sincs arra, hogy Ukrajna, mint a világ legnagyobb mezőgazdasági alapanyagtermelő országa valaha is GMO-mentes legyen, ez pedig előrevetíti, hogy a jövőbeli uniós szabályozás sem lesz képes megakadályozni ezeknek a kultúráknak az illegális termesztését.
Az EU-s szabályozás alapesetben minden GMO-t illegálisnak tekint, amely nem rendelkezik engedéllyel, vagyis a vetőmaggyártó nem kérte az adott fajta uniós termesztésének lehetőségét. A procedúra során hosszas ellenőrzést végeznek az uniós hatóságok és az engedélyhez szigorú minőségi és egészségügyi feltételeknek kell megfelelnie a gyártónak és a GMO-fajnak. Nem szokatlan egyébként az EU-ban a génmódosított növénytermesztés, ugyanakkor a 2010-es években – hosszas tagállami vitát követően, Magyarország és Ausztria főszerepével – az EU lehetővé tette, hogy az uniós szinten engedélyezett vetőmagokat tagállami szinten be lehessen tiltani.
Magyarország egy ennél is erősebb védelemmel rendelkezik, mivel az Alaptörvényben is szerepel Magyarország GMO-mentessége.
Fontos, hogy mind az EU-ban, mind Ukrajnában az élelmiszerek csomagolásán kötelező feltüntetni a GMO-érintettséget, ha az összetevők legalább 0,9 százaléka ilyen organizmusokat tartalmaz. A GMO-összetétel Magyarországon sem ritka. A termelés ugyan tiltott, de az állati takarmányok egyik legfőbb összetevője a dél-amerikai, nagyrészt génmódosított szója. Hazánk éppen ennek csökkentése érdekében évek óta ösztönzi a hazai szójatermesztést, ám az éghajlati korlátok miatt a hazaival nem lehet kiváltani az importot.
Nem véletlen tehát, hogy Magyarország az Ukrajnából származó, június 6-a óta újból vámokkal és kvótákkal korlátozott mennyiségű gabonafélék behozatalát továbbra is tiltja.
Magyarország nagyon komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy területén ne fordulhasson elő illegális GMO-termesztés és oroszlánrésze volt abban, hogy a Brüsszel által, az agrárcégek lobbitevékenységének köszönhetően engedélyezett GMO-fajtákat is ki lehessen tiltaniuk a tagállamoknak.
A GMO-mentesség pedig az uniós piacon is jelentős előnyhöz juttatja a hazai termelőket, a nemzetközi piacokon pedig kifejezetten keresettek a hagyományosan nemesített fajták.
Ukrajna ezért komoly fenyegetést jelent, mivel az ellenőrizetlenül behozott szállítmányok GMO-érintettsége ökológiai katasztrófát okozhat abban az esetben, ha egy kicsírázott GMO-növény a hagyományos szántóföldi növények közé kerül, vagy a pollen beszennyezi a táblákat. Ahol megjelenik a génmódosított növény érintettsége, ott a jövőben örökre kimutatható lesz, amely komoly piaci versenyhátrányt okozna a magyar mezőgazdaság számára.
Európában egyébként nem szokatlan a GMO-termesztés, a tagállamok három nagy csoportra oszthatók:
Jelenleg is folyik az uniós vita arról, hogy az új géntechnológiák elterjedésével ezeket az eljárásokat külön kellene szabályozni, jóval megengedőbben, mint a klasszikus GMO-kat. Az új géntechnológiával előállított növények, vagyis az NGT-k annyiban különböznek a GMO-któl, hogy a génszerkesztés során nem visznek be idegen DNS-t az új fajba, hanem a saját DNS-ük átalakításával érik el az új tulajdonságot. Ez azt jelenti, hogy elvben a természetben is létrejöhetnek az így létrehozott fajták. Noha a vita heves, egyelőre egy ilyen eljárással létrehozott növényt sem engedélyeztek, mivel érdemi eredményeket eddig nem sikerült elérni a génszerkesztéssel.
Az európai vitáról ITT írtunk bővebben.
Ezt is ajánljuk a témában
Új géntechnológiák: az ügy, amiben azonos álláspontot képvisel Ausztria, Magyarország és az európai baloldal.
Nyitókép: Marcelo MANERA / AFP